Onbuhimo

Jellemzői, kialakítása

Japán eredetű hordozó, első ránézésre hasonlít a mei taira, de csak két pántja van. Kialakítását tekintve áll egy testrészből – body – amelyhez felül két pánt csatlakozik, alul pedig két oldalt egy-egy karika található rajta. Viszonylag modern hordozónak minősül, ezért a díszítése a mei-taihoz hasonlóan inkább modernnek tekinthető, mint tradícionálisnak. Nincsenek tipikus díszítő elemei, gyártótól függ az anyaga, díszítése.

A body rész gyártótól függően lehet bélelt vagy béleletlen, kapucnival vagy anélkül is kapható. A kapucni jó szolgálatot tesz, ha a baba elalszik és szeretnénk betakarni vagy védeni a fejét, vagy kisebb babáknál a baba fejének megtartására is alkalmas.

 

Használata

Elsősorban háton hordozásra alkalmas, elől hordozásra is használható, de az egy kicsit furábban néz ki. Csípőnhordozásra nem igazán alkalmas. A baba a hordozó használata közben az onbuhimoban ül, az onbut a feneke alatt be kell hajtani így a babát az egyik térdhajlatától a másikig teljes mértékben alátámasztja, ezzel biztosítva van az ortopédiailag helyes lábtartás. A body rész teljesen megtámasztja a baba hátát. A vállpántokat jellemzően elől keresztezik vagy batyupántos stílusban vezetik le, majd a karikákon áthúzva kötözik össze.

 

Előnyei

  • Kevesebb a kötöznivaló, és mégis használat közben mei-tai-os érzés viselni
  • Használata könnyebben elsajátítható, mint a hordozókendő megkötése
  • Mivel a szárak viszonylag rövidek is lehetnek, ezért a fel és levétel közben nem érnek le a földre

Hátrányai

  • Mivel pántos hordozó, ezért hosszú távú használat közben kényelmetlenebb mint egy hordozókendő
  • A gyerek növekedésével nem állítható a mérete, ezért egy hordozó nem tudja kiszolgálni a teljes hordozási időszakot

Leave a Reply